Ki ne ismerné a világ egyik legszebb és leghosszabb mesegyűjteményét, az „Ezeregy éjszaka meséit”. A valóban mesébe illő látványtervezés szinte varázsszőnyegként repíti a nézőket egy olyan világba, ami csak akkor és ott létezik a színpadon.
Seherezádé szavai életre keltik a titokzatos kelet világát, megelevenítik annak jellegzetes figuráit. Sahriár király és a rabnő története átível a szerelem és ármány kalandos meséje felett.
Ahogyan az előadás keretét jelentő szereplők változnak, úgy változik az általuk elmondott meseszerű tartalom. Kezdetben, Seherezádé történetszövése idomul a király lelkéhez, később, egymáshoz való viszonyuk átfordulása és Sahriár szívének megnyílása alakítja a mesét. Kibontakozó szerelmükre formálja Alida és Harún történetét.
Néhol, az elbeszélők személye és meséjük szereplői látomás-szerűen fonódnak össze, egymás szájába adva vagy onnan átvéve a szavakat.
Az előadás monumentális képi világa, az ősi motívumok és a modern animáció tökéletes ötvözetét vetíti a néző elé, mint egy gigantikus mozivászon. Ahogyan a prózai és a zenei betétek váltják egymást, úgy alakulnak a statikus és a közönséget is magával ragadó, áramló látványelemek.
A realisztikus és szürreális színterek, szereplők a forgószínpaddal együtt változnak, valóságosnak tűnő, virtuális utazásra hívják a nézőközönséget. A végtelenül gonosz Dzsáfár és a mindenkit megnevettető Dzsinn alakja útjelzőként kíséri végig az előadást.
Korabeli arab viselet alapvonalait követi a jelmeztervezői kreativitás, megfűszerezve a színpadi látvány teljességéhez szükséges túlzásokkal. Minden egyes szín, szimbólum, túldíszítettség vagy épp, ennek hiánya, jelentést hordoz és karakterspecifikus.
Dzsáfár fekete szín uralta jelmeze, ördögi lelkét tükrözi, ahogyan a hozzá tartozó kobrafej motívum, az elemi erő és az ösztönök működésének szimbóluma. Mint minden mesében, a legragyogóbb jelmezt itt is a hercegnő viseli, csillogása már messziről feltűnő. Ezt a csillogást ragyogja túl Alida és Harún őszintén egyszerű megjelenése.
A musical-ben elhangzó dalszövegek – nem csupán jelentéstartalmukkal, hanem hangzásvilágukkal is – tökéletesen adják vissza az őket éneklő karakterek lelkületét, ami a színészi játékkal és a rendezéssel ötvözve egyedülálló nézői élményt nyújt.
Geszti Péter, Monori András és Tasnádi István együttműködéséből született musical fényekkel átszőtt stíluskavalkád, amely a show elemeit sem nélkülözi.
A legelső magyar world musical, a Kossuth-díjas Juronics Tamás rendezésében, július 5-től várja a nézőket.
Fotó: Ida Jusztina Photography
Írta: Dr. Kovács Judit Nóra
***
Másik weboldalam (Junora Art – Web- és Kreatív Designe & Színház) elkészítéséig színházzal kapcsolatos írásaimat itt olvashatjátok!
Ha érdekel mit takar pontosan a Junora Art és mivel foglalkozom még…
